A megtörhetlent játszani meddig akarod,
még magadnak is tagadod.
Az erőd úgyis elfogy egyszer,
s ez többé már nem lesz fegyver.
A hold már fenn az égen,
s te egyedül vagy az éjben.
Szétvet a mérged,
mert tudod a jó ösvényre kéne térned.
Már te is érzed,
nem mindig édes a bosszú,
remélem megérted,
a boldogság nem ettől lesz hosszú.
Dühöd már az égig ér,
engedd ki, mielőtt elmarja lelkedet!
Míg el nem fújja a szél
túl száz tengeren.